Akad, akinek egy életen keresztül gyűjtött megtakarítása tűnt el a számlájáról egy kecsegetető befektetést ígérő telefonhívás után. Más óvatlan szerencsésebb volt, mert a rendőrségi bejelentés után megtalálták egy másik pénzintézetnél az ellopott pénzét. A banki csalók köztünk járnak, Miskolcon is egyre gyakrabban hallani olyan esetekről, amikor milliós nagyságrendben emelnek le összegeket a bankszámlákról.
Ijesztő mértékben nő az elektronikus pénzforgalomban bekövetkezett sikeres visszaélési kísérletek száma és értéke Magyarországon. 2024-ben 18 296 visszaélés valósult meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közzétett adatai szerint. A csalások során az ügyfeleket több mint 23 milliárd forinttal károsították meg. Emellett mintegy 60,5 ezer visszaélési kísérletet is regisztráltak, melyek értéke 19 milliárd forintot tett ki.
2022-ben még a 2023. év harmadát sem érte el a sikeres csalási kísérletek száma, és a kár is alig 9 milliárd forint volt. Öt évvel ezelőtt, 2019-ben pedig csupán 58 ízben sikerült csalóknak hozzáférniük az ügyfelek bankszámláihoz, és akkor még csak 437 millió forintot zsákmányoltak.
A Pénzügyi Békéltető Testület ( PBT ) tette közzé, hogy a náluk is megforduló ügyek alapján az online csalásoknál minden negyedik esetben nyugdíjas az áldozat.
Az idősek számára pedig az átlagnál súlyosabb következményekkel járhat a kiberbűnözés. Hiszen akár a havi nyugdíjuk, vagy az életük során felhalmozott megtakarításaik is a csalók kezébe kerülhetnek, veszélyeztetve ezzel az egyébként is kiszolgáltatott helyzetben lévő társadalmi csoport anyagi biztonságát.
Miskolcon is egyre többen járnak pórul
A statisztikák mögött emberi életek vannak. Miskolcon is egyre-másra hallani ismerős körökben, hogy ki járt véglegesen pórul vagy éppen a rendőrség segítségével kinek sikerült részben, vagy teljes egészében visszakapnia a pénzét.
Erzsikét, aki elmúlt hetvenéves és saját elmondása alapján jól boldogul az online térben, most is a sírás kerülgeti, ahogy éppen felidézi a saját történetét. Az UniCreditnél vezetett számláján több, mint 10 millió forintot tartott különféle lekötésekkel és kiemelt ügyfélként saját kapcsolattartója volt a baknál. Méghozzá egy hölgy, akivel rendszeresen beszélt is. Idén tavasszal azonban egy férfi kereste meg a bank ajánlatával telefonon, ami kedvezőbb volt, mint az akkori lekötése. Visszatekintve az esetre ma már tudja, le kellett volna tenni a telefont és felhívni a kapcsolattartót, hogy miért nem ő keresi. De nem tette.
Erzsike ma sem emlékszik pontosan arra, hogy milyen személyes banki adatot adott meg a férfinak. Néhány hét múlva pénzt vett fel az automatából és azt hitte rosszul lát, ugyanis nyolcmillió forinttal kevesebbet mutatott az egyenlege. Rohant a bankba, aztán a rendőrségre. Ma is azt gondolja, hogy óriási szerencséje volt, mert a nyomozás során kiderült, egy országos hálózatról van szó, és a pénzének több mint a felét egy másik banknál lefoglalták, pár hét alatt pedig vissza is utalták. A fennmaradó összeget már felvették a csalók, de a nyomozók szerint még nem veszett el minden remény, hogy azt is visszakapja majd. Így végül nem tűnt el minden pénze, de nagy árat fizetett azért, hogy a jövőben körültekintő legyen.
Jánosnál egy kisebb összeg, 600 ezer forint szivárgott el a számlájáról. Ő is nyugdíjas korú már, szintén azt mondja, biztonsággal kezeli a saját netbankját. Azonban rendelkezik egy MBH-s számlával, amelyet nem használt napi rendszerességgel. Szeretett volna pénzt felvenni róla, de a bankautomata elutasította a tranzakciót. Rohant az ügyfélszolgálatra, majd a rendőrségre. Itt kiderült, hogy egy holland cég emelte le a számlájáról az összeget, amit a bank két hét múlva vissza is utalt számára. A rendőrségnél azt mondták, hogy ő hibázott mert egy olyan sms-re kattintott rá, és adott meg adatokat, amelyre nem kellett volna.
Nóra sajnos nem ilyen szerencsés, az ő története nem végződött jól. Egy OTP Bankos számlára gyűjtögetett, mert új autót szeretett volna vásárolni. Egy nap a boltban akart fizetni a kártyájával, a pénztárnál azonban kiderült, hogy nincs fedezete. A történtek után belépett az internetbankjába, és valóban nulla forint egyenleget látott az addigi négymillió helyett. Soha senkinek nem adta meg a személyes banki adatait, a rendőrségi kihallgatáson is csak azt tudta mondani, hogy egy autós portálon adott közölt információkat a számlájával kapcsolatban. Hozzátette, hogy véleménye szerint onnan nem lehet utalni, mert kétfaktoros azonosítás, tehát a saját telefonja is szükséges a felületre való belépéshez, amelyet magánál tartott. Hónapok óta zajlik a nyomozás, de Nórának csekély esélye van arra, hogy a pénzét visszakapja.
Mit tehet azért, hogy ne Ön legyen a következő áldozat?
Összeszedtük a legfontosabb szabályokat, amelyeket betartásával nagyobb eséllyel kerülhető el, hogy internetes csalók áldozatává váljon:
- Ellenőrizze rendszeresen a bankszámláját, tegyen bejelentést a gyanús tevékenységekről a bankjánál!
- Ne ossza meg senkivel telefonon vagy e-mailben banki vagy személyes adatot, beleértve a bankkártya-adatokat!
- A bankja soha nem kérdez olyan bizalmas információkat telefonon vagy e-mailben, mint az online fiók hitelesítő adatai (felhasználónév, jelszó). Ha ilyen felszólítást kap, gyanakodjon és mielőbb jelentse a bankjánál.!
- Használjon biztonságos hitelesítést minden esetben, aminek legelterjedtebb formája a kétfaktoros azonosítás! Ennek lényege, hogy a jelszón kívül más módon is azonosítania kell magát, így az esetlegesen ellopott kóddal még nem tudnak belépni a fiókjába és a nevében intézkedni. (Tulajdonképpen úgy kell ezt elképzelni, mint egy két lakattal lezárt ládát.)
- Csak biztonságos weboldalakon fizessen! Ellenőrizze, hogy a webhely címének beírására szolgáló mezőben látható-e a lakat, és arra is figyeljen, hogy az elején szerepeljen ez a négy karakter: https”! (Egy számára ismeretlen – és vonzó árakat kínáló – webshop esetében is fontos, hogy a vásárlás előtt mindenképp nézzen utána, hogy milyen weboldalról van szó.)
- Csak akkor fizessen online, ha biztonságos internetkapcsolattal rendelkezik! Érdemes kerülni az ingyenes vagy nyilvános wifit, és inkább a saját mobilinternetre csatlakozni.
- Ne telepítsen semmilyen alkalmazást a számítógépére vagy mobiltelefonjára más kérésére, még akkor sem, ha az illető a bankja nevében szólítja meg!
- Légyen résen, ne hagyja magát manipulálni! Minél sürgetőbb egy hívás vagy üzenet, annál több oka van gyanakodni. Ha pedig egy ajánlat túl jónak tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, akkor szinte minden esetben csalásról van szó.
Szerző: Maros Éva
Fotók: wise.com, bank360.hu, g7.hu
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
